Az Arany (Golden) Retriever

Származása:

Az arany retriever kialakulásával kapcsolatban két történet is létezik, az egyik romantikus mese, a másik valóság. A mese szerint egy skót nemes úr, Sir Dudley Coutts Marjoribanks 1858-ban, egy orosz vándorcirkusz brightoni előadását nézve beleszeretett az ott szereplő kutyákba. Olyannyira megtetszettek neki ezek a kutyák, hogy hatalmas összegért az egész műsorszámot megvette, és a kutyákat hazaszállitotta birtokára, ahol nagy kutyatenyészetet tartott fenn. Ez a történet az arany retriever számazásáról egészen 1959-ig tartotta magát. Ekkor hozták ugyanis nyilvánosságra Sir Dudley, a későbbi Lord Tweedmouth igen pontosan vezetett kennel könyveit. Az igazi történet szerint a lord Brightonban, a tengerparton látott szaladgálni egy sima szőrű retriever szülőktől származó, sárga szinű, hullámos szőrű kutyát, akinek Nous volt a neve. Megvásárolta az állatot, és három évvel a később, 1868-ban megkezdte a tenyésztést. A kiszemelt ara egy Belle nevű, vörösesbarna Tweed Water spániel volt. A lord vérbeli vadász volt, igy Nous és Belle leszármazottait olyan fajtákkal keresztezte még, akiktől további javulást várt a vadászképességben. Igy került még néhány Water spániel (azóta már kihalt), ir szetter, fekete retriever és egy homokszinű véreb is a vérvonalba. Még Lord Tweedmouth életében számos rajongója akadt az új fajtának. Kitűnt a Field Trialokon, a mezei versenyeken is: kitartóan követte a nyomot, a zsákmányt biztosan, és "puha szájjal" hozta be, szivesen dolgozott a vizben is. Első fajtaklubja 1913-ban alakult, és az akkor rögzitett standard máig is érvényes.

Természete és használhatósága:

Az arany retriever már a kezdetektől kiváló vadászkutya volt, megbizhatóan dolgozott, higgadtsága és tanulékonysága hamar közkedveltté tette szerte a világon és nem csak a vadászok körében. Amellett, hogy napjaink egyik legkeresettebb családi kutyája, nagy szolgálatot tesz, mint vakvezető, kábitószer-kereső, használják lavinák és földrengések szinhelyén hegyimentő- és katasztrófa-kutyaként is. Szinte bármilyen időjáráshoz alkalmazkodik, ugyanolyan nagy a munkakedve a forró napsütésben a mezőn, mint a havas hegyek minuszában. Jóindulatú, barátságos, rendkivül embercentrikus. Egy igazi arany retriever sohasem agressziv, imádja a gyerekeket és nem verekedős a kutyákkal. Megdöbbentő a felfogóképessége, hamar és szivesen tanul. Mániákus apportirozó: szivesen odaviszi a gazdinak - kérésre, vagy anélkül is,- a papucsot, újságot, vagy épp sétaidőre figyelmeztetve a pórázt. Lakásban és kertben egyaránt tartható - bár ez utóbbit esetleg a frissen ültetett virághagymák megsinylik. Sportos, mozgásigényes fajta, csak olyanoknak ajánlható, akik igazi barátot látnak benne, és szánnak rá időt, energiát. Cserébe a világ egyik legtökéletesebb családi kutyájával élhetnek. Golden retriever

Leirása:

Elegáns, harmonikus megjelenésű, közepesen nagy kutya. Koponyája széles, az arcorri rész erőteljes, a stop hangsúlyos. Szemei egymástól távol ülnek, sötétbarnák, tekintete kedves. Állkapcsa jól fejlett, erőteljes, harapása ollós. Orrtükre fekete. Füle közepesen nagy, a szem magasságában tűzött. Nyaka száraz, izmos. Háta egyenes, az ágyék és a csipő izmos. Mellkasa mély, bordái iveltek. Végtagjai egyenesek, jól izmoltak, csánkja elég mélyen helyezkedik el. Mancsa tömör, kerek. Farka hosszú, a hát magasságában hordja, vége nem kunkorodhat. Szőrzete dús, sűrű, vizhatlan aljszőrzettel. Lehet egyenes vagy hullámos, helyenként zászlót alkotva. Szine lehet a krémszinnek, vagy az aranynak bármely változata, a teljesen fehértől a sötétvörös árnyalatig, de a mahagóni nem megengedett. Néhány fehér szőrszál a mellkason nem kizáró ok. Marmagasság a kanoknál 56-61cm, szukáknál 51-56cm. Súlya 25-32kg.

Egészség:

Kutyusuk egészsége egyaránt fontos mindkettőjüknek, hiszen egy kutya csak betegségektől mentesen tud boldog életet élni, ráadásul bizonyos betegségek Önre is veszélyesek lehetnek. Mielött hazavinné kiskutyáját, javasoljuk, érdeklődjön körbe környezetében, hol található megfelelő állatorvos,akihez szükség esetén (betegség, baleset, oltások, féreghajtás) fordulni lehet. Jó, ha az állatorvos az első oltásokat otthon tudja beadni és nem kell a kiskutyát a rendelőbe elvinni. Ezenkívül nem árt, ha hétvégeken is elérhető.

Tartás:

Előkészületek: A kertből, lakásból minden veszélyes anyagot (méreg, drót, szög, mérgező szobanövény, földön lévő vezetékek, stb.) el kell pakolni!!!! Ha a kutyus lakásban tartjuk, az ő esetükben fokozottan kell ügyelni arra, hogy naponta rendszeresen meg legyenek mozgatva, kellően kiélhessék fokozott mozgásigényüket. Ezt mindenképp figyelembe kell venni, ha ilyen kutyát vállaltunk. A lakáson/házon belül ki kell alakítanunk egy nyugodt vackot kosárral, vagy matraccal a kutyának, mely az ő helye . Lakásban/házban tartott kutyák esetén az új kedvencnek általában több szabályt be kell tartania, de ezeket a legtöbbször örömmel fogja teljesíteni azért cserébe, hogy egész nap gazdája mellett lehet. Egy lakásban élő kutyát naponta legalább háromszor, de inkább négyszer sétáltatni kell annak érdekében, hogy dolgát elvégezhesse. Ezen séták közül legalább egynek hosszabbnak (a kutya aktivitásától függően), akár fél- két órásnak kell lennie. Kertben tartott kutya esetén fontos, hogy számára egy meleg, biztonságos helyet biztosítsunk a hidegebb időkre. Ez lehet egy jól bélelt kutyaól .A kutyák általában szeretik, ha a házuk a gazdihoz minél közelebb van, onnan rálátásuk van vagy az ajtóra, ahonnan a gazda jön ki, vagy az utcafrontra, ahol a mozgásokat kell nyomon követni. Ez minden kutya esetében más, sokszor több próbálkozás után sem hajlandó használni az ólat, inkább vacog a küszöbön. A kutyát nemcsak télen a hidegtől, hanem nyáron a melegtől is védeni kell. Ügyeljünk rá, hogy ilyenkor mindig legyen olyan árnyékos terület, ahova a napsugarak elől behúzódhat (és mindig legyen előtte friss ivóvíz). A sétáltatásról egy kerti kutya sem szívesen mond le. Általában egy kert nem elegendő a kutya mozgásigényének kielégítésére. Természetesen őket nem kell naponta többször kivinni, de ők is nagyon örülnek neki, ha hetente pár alkalommal elmehetnek szeretett gazdájukkal egy körre. Semmiképp ne válassza a kutyafuttatásnak azt a módját, hogy egyszerűen csak kinyitja a kertkaput, hadd menjen egyedül futni egy kört! Ez a kutyára nézve is nagyon veszélyes és másoknak is sok kellemetlenséget okozhat ezzel!

Eszközök, felszerelés:

A kutya elhelyezéséhez szükség van egy kutyaólra a kertben, vagy egy kosárra, matracra a házban, mely az ő helyéül szolgál majd. Legyen a kutyának saját etető- és itatótálja. Szerezzünk be megfelelő fésűket, keféket szőre ápolásához. Sétáltatáshoz szükség lesz megfelelő pórázra (bőr- vagy textilanyagú legyen, kellően erős és vastag). Szaküzletekben kapható speciális retrieverpóráz is. Nyakörv mindig legyen a kutyán! A legjobb ezt egy külön kis tokkal is ellátni, melyen egy apró papíron feltüntethetjük a nevünket, címünket, telefonszámot, hogy a kutya elvesztése után megtalálója segíthessen hazajuttatni. A nyakörv legyen erős bőr- vagy textilnyakörv. Szerezzen be kedvencének néhány játékot is! A kölyökkutyák és a felnőttek is szeretnek játszani. Játéknak megfelelő a sima teniszlabda, a focilabda, a madzagos labda, valamilyen sípolós gumijáték, rongy, kötél, vagy bármi, amivel a kutya szívesen szórakozik. Retrieverünk számára a legnagyobb öröm, ha a fajta adottságainak megfelelő játékos feladatokat végeztetünk vele, ez pedig az apportírozás. Nem igényel túl sok felszerelést, mindössze néhány dummyra (eldobható apportzsák) és egy retrieversípra van szükség a munka megkezdéséhez.

Etetés:

A fiatal kutya megfelelő etetése rendkivül fontos, kihat a fejlődésére, egészségére, szokásaira. A kölyökkutyát korától függően napi 3-4-szer (4 hónapos korig napi 4-szer, 6 hónapos korig napi 3-szor) 6 hónapostól 12 hónapos korig napi 2-szer, utána a felnőtt állatot naponta 1 alkalommal kell etetni. Ezt célszerű napi fix időpont(ok)ban végezni. A kutya előtt csak ilyenkor legyen táplálék, más esetekben ne! Friss, tiszta vizet mindig biztosítsunk neki! A kutya alapvetően húsevő állat, de emellett másfajta tápanyagokra is szüksége van. A legpraktikusabb előre gyártott kutyatáppal etetni, melyben minden szükséges tápanyag benne van. Ajánlott PROFESSZIONÁLIS MINŐSÉGŰ táppal etetni! Ezeket a tápokat csak szakboltokban, vagy állatorvosoknál lehet kapni. Az áruk tény, hogy magasabb, mint a bevásárlóközpontokban kapható tápoké, de ezek tartalmaznak plusz anyagokat, egészségvédők, kitűnő minőségű alapanyagok felhasználásával készülnek. Ráadásul ezen tápoknak a kezelése is könnyű. Minden táp zacskó/zsák oldalán található egy táblázat, mely azt mutatja meg, kb. mennyi szükséges abból kedvencének. Ez természetesen csak iránymutató, hiszen egy kutya tápanyagigénye aktivitástól, tartási körülményektől, a kortól egyaránt függ. Egy kutya kondíciója akkor tekinthető megfelelőnek, ha bordái nem látszanak ki, de a bőrön finoman végighúzva a kezünket, érezzük azokat. Fiatal korban a hirtelen növekedésnek induló csontozat és ízületek aktivitástól függően megnövekedett terhelésnek vannak kitéve. Az ebből adódó kopások, deformációk elkerülésére ízületvédő táplálékkiegészítők adása javasolt (pl. Korvimin Arthro, Kynosil, Luposan Gelenkraft, stb.).

Nevelés:

Egy kutyát mindenképp nevelni kell, méghozzá attól a perctől kezdve, hogy hozzánk kerül.
Alapelvek: A kutyával szemben legyünk mindig következetesek, és türelmesek. A kettőnek ötvöznie kell egymást ahhoz, hogy minél gyorsabban, eredményt érhessünk el. Két dolog amit mindenképpen meg kell tanítani kutyánknak: a behívás és az úttestnél megállás!!! A kutya nevelését praktikus pozitív módszerekkel végezni, így mindig örömmel fog szót fogadni nekünk. Jutalmazhatunk egy kutyát játékkal (labdával, vagy bármilyen más, neki kedves játékszerrel), jutalomfalattal (kutyáknak kialakított, speciális falatkákkal, sajt-, párizsi- , virslidarabkákkal, illetve száraztáppal), vagy pedig egyszerűen dícsérettel, szép szóval, simogatással. Kutyája válogatja, melyiknek mi tetszik a legjobban. Amennyiben az előbbi kettő közül (játék, jutalomfalat) választunk, abban az esetben viszont sose feledkezzünk el mégis újból és újból megdicsérni a kutyát, hiszen így tanulja meg értékelni az ember gesztusait, ami nagyon fontos. Legtöbbször csak pozitív módszerekkel nem lehet egy kutyának mindent megtanítani, néha megesik, hogy meg kell büntetni. Sokszor elég a hangosabb, mély hanghordozású "FÚJ! NEM SZABAD!" vagy "MIT CSINÁLSZ?". Amennyiben ez nem elegendő, akkor javasolt a kutya felemelése a nyakánál fogva és attól függően, hogy ez önmagában hatásos-e vagy sem, kissé meg is rázható a grabanca. A kutyát csak akkor büntesse meg, ha szemtanúja volt a helytelen cselekvésnek és csak közvetlen azután, azonnal tegye meg ezt, különben a kutyája nem fogja érteni, miért kapott ki - ezzel pedig csak árt neki! A kutyát minél hamarabb szoktassuk tömegközlekedéshez, vagy ha autónk van akkor ahhoz!!!

Szobatisztaság:

Szobatisztaságra minden kutya megtanítható, függetlenül a korától, vagy ivarától. Ahogy az embergyerek sem szobatisztán születik, hanem annak kialakulása egy bizonyos korhoz kötötten alakul ki, ugyanígy van ez a kutyakölyökkel is. Általában egy kiskutya minden egyéb ráhatás nélkül is előbb utóbb szobatisztává válik, de van pár módszer, amellyel gyorsíthatjuk ezt a folyamatot. A kölyök legtöbbször evés, alvás, ivás, játék után akarja elvégezni a dolgát, így ha e tevékenységek után időzítjük levitelét/kiengedését, nagyobb esélyünk van elkapni az eseményt. Ha kertünk van, azaz kertes házban akarjuk szobatisztaságra szoktatni, akkor is menjünk ki vele mindig. Amikor kiskutyánk kint végezte el a dolgát, mindig nagyon dicsérjük meg, és örüljünk látványosan annak, hogy nekünk milyen ügyes és okos kutyánk van. Ez jó hatással szokott lenni rájuk és könnyen megértik, minek is örülünk ennyire. A szobatisztaságra nevelést nagymértékben elősegíti az, ha gyakran visszük le/engedjük ki a kölyköt. Így többször kap lehetőséget dolga elvégzésére.Az orrát NEM SZABAD belenyomni a pisi-kakijába! EZ TÉVHIT, hogy ettől ő szobatiszta lesz!!!

A legfontosabb feladatok:

Sétálás:
Gyakrabban vagy ritkábban, de szinte minden kutyának ki kell mennie az utcára pórázon. Ilyekor nem hátrány, ha a kutya ahelyett, hogy ész nélkül rángat, és cikkcakkban akarja lepisilni az összes fát, jól nevelten jön mellettünk laza póron. Erre legegyszerűbben úgy taníthatjuk meg, hogyha a kutya pórázra vétele után bal oldalunkra igazítjuk (a kutya midig a gazdája bal oldalán közlekedik), kiadjuk neki a LÁBHOZ parancsot, és lassan elindulunk vele. Hogyha húz, kitér, akkor határozott mozdulattal (erősebben vagy gyengébben) megrántjuk a pórázt. A póráz lehetőleg legyen mindig laza, de ne lógjon le túl hosszan. Hogyha a kutyánk épp a kívánt módon megy, akkor dicsérjük meg (a már fent leírtak alapján), dobjuk el neki a labdáját vagy adjunk egy jutalomfalatot a zsebünkből, közben mondjuk neki: OKOS KUTYA!, JÓ KUTYA!, ÜGYES VAGY! és simítsuk végig a bal oldalát! Először praktikus minden feladatot saját környezetben (kertben), vagy kevésbé forgalmas helyen gyakorolni, és csak akkor, ha itt már megy, máshol is kipróbálni. Így a kutyát kevesebb elterelő inger zavarhatja meg. Fontos, hogy a kutya akkor is kövesse mozgásunkat, ha mi jobbra vagy balra fordulunk, illetve sebességünk ütemét megváltoztatjuk. Ezeket is érdemes vele külön gyakorolni.
Behívás:
Ez a legeslegfontosabb feladat, melyet egy kutyának mindig végre kell hajtania. Bármikor, bárhol, azonnal rohannia kell a gazdájához, annak hívó szavára. Első sétáink alkalmával frissen szerzett kutyánkat semmiképp se engedjük el! Az első pár nap, hét a szoktatás időszaka. Ilyenkor kell megértenie, hogy mi vagyunk az új gazdái, akikhez ragaszkodnia kell. Ezután (illetve a kertben vagy lakásban picit hamarabb is) kezdhetjük el tanítani neki, hogy a HOZZÁM!, vagy GYERE! elhangzása után azonnal jöjjön. A tanítás során először legyen pórázon, melyet teljes hosszában kiengedünk, kezünkbe valami csábító dolgot (jutalomfalatot, játékot) veszünk és kiadjuk a választott parancsot, közben megmutatjuk neki, mi van nálunk. Ha nem indulna el azonnal, a póráz enyhe rántásával érzékeltethetjük vele, mire is gondoltunk. Hogyha bizonytalan, fél, semmiképp se erőltessük, semmilyen módon, inkább csalogassuk. Amennyiben odajött hozzánk, azonnal részesítsük hatalmas dicséretben, dobjuk el neki a játékát vagy adjuk oda neki a jutalomfalatot. Az utcán lehetőleg ne engedjük el a kutyát! A városi forgalom hatalmas veszélyt jelenthet rá, ezen kívül illik megtisztelni annyira embertársainkat, hogy nem az utcát választjuk kutyafuttatónak. Kutyánkat lehetőség szerint forgalomtól mentes helyen, földúton, mezőn, stb. engedjük el, ahol ő is biztonságban van és másokat sem zavar. minél fiatalabb korban kezdjük el a sétákat annál könyebben fogja megszokni hogy ha el van engedve és mi hívjuk rögtön a gazdihoz kell menni-ebben a korban még jobban ragaszkodók. Ehhez viszont mindenképp szükség van arra, hogy biztonságosan behívható legyen. Szabadban - az ingerszegény környezetben már begyakorolt feladatot - először hosszú póráz segítségével gyakoroljuk. Ezzel akár 10-15 méterre is elengedhetjük magunktól úgy a kutyát, hogy közben bármikor megállíthatjuk. Gyakoroljuk ugyanúgy a feladatot, mint azt elsőnek leírtam: Nálunk van valami jutalom, a kutyát elengedjük, hadd fusson, de amikor a póráz már majdnem véget ért, szóljunk neki, hívjuk kedvesen magunkhoz, közben mutassuk, mi van nálunk. Ha nem fordul vissza azonnal, a pórázzal enyhén hassunk rá, és amint hozzánk ért (akármilyen módon) jutalmazzuk meg és azonnal engedjük újra útjára. Egy-egy alkalommal ezt ne végezzük el 3-4-nél többször. Ily módon szép lassan megtanulja kutyánk, hogy hozzánk visszajönni öröm, és nem azonnali megkötést von maga után. Egy idő után a jutalom mértékét csökkentsük le, ne mutassuk neki feltűnően, hogy van-e nálunk valami, vagy sem és ne adjunk neki miden alkalommal jutalmat. Legyenek olyan visszahívások is, amikor csak és kizárólag szóbeli dicséretet és simogatást kap. Így nem fordulhat elő, hogy megtanulja, mikor érdemes odajönni és mikor nem.
Ültetés: Két módon lehet tanítani. Az egyik, amikor egy jutalomfalatot, vagy játékot magasan a kutya feje fölé emelünk, és türelmesen megvárjuk, míg beleun az ugrálásba és leül, ugyanis így könnyebben tudja figyelni, mi van közvetlen a feje felett (ha áll, a nyakát hátra kell hajlítania és ez a testhelyzet kényelmetlen neki). Pontosan akkor, amikor leült, kiadjuk az ÜL parancsot, majd azonnal odaadjuk neki a jutalmát és megdicsérjük. Ez a legtöbbször kölyökkutyáknál kedvező módszer. Nagyobb kutyáknál legtöbbször jobb módszernek bizonyul, ha bal oldalunkon álló kutyánk nyakörvét vagy pórázát jobb kezünkkel megfogjuk, és azt finoman felfelé húzzuk, miközben bal kezünkkel végigsimítjuk a hátát, miközben enyhe nyomást gyakorlunk a farára. Ha elkezdi lefelé vinni, adjuk ki a parancsot, és ha letette, félpillanatnyi kivárás után megjutalmazzuk és megdicsérjük. A jobb kézzel való felfelé húzás helyett itt is használhatunk jutalomfalatot/játékot, mellyel valójában a kutya orrát húzzuk felfelé. Mivel célunk nem csupán az, hogy egy fél pillanatra tegye a kutya a fenekét, hanem az is, hogy adott ideig úgy is maradjon, ezért ha már pontosan tudja a feladatot, akkor lassan húzhatjuk kicsit az időt. Először csak pár másodpercig, de utána akár hosszabb ideig is. Ilyenkor is leültetjük a kutyát (remélhetőleg már tisztában van a parancs jelentésével, így azt csak kiadni kell, segíteni neki benne nem), de csak akkor jutalmazzuk, dicsérjük meg, ha ez a bizonyos idő már eltelt.
Fektetés:
E feladat előtt a kutyát mindenképp meg kell tanítani bal oldalunkon ülni, ez lesz az alapállás. Itt is több lehetőség van: Az egyik, hogy egy jutalommal a kutya orrát a föld felé húzva megvezetjük azt, miközben marjára enyhe nyomást gyakorlunk, hogy ne felállva ellépkedjen, hanem le kelljen feküdnie. Ha elindul a talaj felé, kiadjuk a FEKSZIK parancsot, és amint földet ért megjutalmazzuk, megdicsérjük. A másik módszer, hogy jutalom helyett egyszerűen kihúzzuk az ülő kutya mellső lábait és finoman lehasaltatjuk, kiadjuk a parancsot majd jutalom, dicséret. E kettőnél praktikus a kutya mellett guggolni vagy még inkább térdelni. Míg a harmadik az, hogy a kutya mellett állva, annak pórázát fogva azzal egyszerűen, határozott mozdulattal lerántjuk a földre, miközben ugyanúgy nyomást gyakorlunk a marjára. Közben kiadjuk a parancsot, majd a megfelelő testhelyzetbe kerülve jutalom, dicséret. Ugyanúgy meg kell tanítanunk nyugton maradni adott ideig, mint ahogy azt már az ültetésnél is leírtuk. Ilyenkor lefektetjük a kutyát, a pórázára olyan közel rálépünk a földön, hogy ne tudjon felállni, majd mi magunk felegyenesedünk. Pár pillanatot kivárunk, és utána dicsérjük meg. Ha megértette, hogy tőlünk függetlenül neki nyugton kell maradnia, akkor már a pórázra sem kell majd rátaposni.
Helyben maradás: Sokszor praktikus lehet, ha kutyánkat ott tudjuk hagyni valahol egy rövidebb időre anélkül, hogy meg kéne kötni őt. Helyben maradást fekvésben gyakoroljunk. Lefektetjük, felegyenesedünk, és óvatosan egyetlen egy lépést ellépünk a kutyától. Valószínűleg, ekkor azonnal fel akar majd állni és utánunk jönni. Ekkor mi rögtön lépjünk közbe és ugyanoda, ahol volt óvatos határozottsággal fektessük vissza és mondjuk neki újra a FELSZIK parancsot és tegyük hozzá, hogy MARAD. Próbáljuk meg újra ellépni. Egész addig tegyük mindezt, amíg ott nem marad annak ellenére, hogy mi elléptünk tőle. Csak pár pillanatot várunk tőle távol, azonnal lépjünk vissza hozzá, és leguggolva jutalmazzuk, dicsérjük meg. Ezt sem szabad (ahogy semmit sem) alkalmanként 3-4-nél többször gyakorolni. Ahogy kutyánk megértette a MARAD parancs jelentését, léphetünk tőle távolabb, illetve végezhetünk mozgást körülötte. Fontos azonban, hogy amint elmozdult parancsunk ellenére, azonnal lépjünk közbe és ugyanabba a testhelyzetbe, ugyanoda tegyük vissza, ahonnan elmozdult.
Kutyaiskola:
A legpraktikusabb felkeresni egy megfelelő kutyaiskolát a környékünkön. De vannak SPECIÁLIS RETRIEVER ISKOLÁK Gödöllőn és Budapesten is. Általában nyaranta többen is rendeznek retrieveres táborokat!

A kutyatartás írott és íratlan szabályai:

Van néhány olyan dolog, melyeket egy kutyatartónak figyelembe kell vennie vagy azért, mert a törvény, vagy valamely rendelet előírja, vagy azért, mert azt követeli az erkölcs és az etika.
Törvények, rendeletek:
Szinte minden város rendelkezik ebtartási rendelettel, melyet be kell tartani. Ez magába foglalja a maximálisan tartható kutyák számát, a szájkosárra kötelezett fajták listáját és még jó pár dolgot. Ezt mindenképp fontos megszerezni és áttanulmányozni, hogy elkerüljük az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákat. A kutyák kötelező évi veszettség elleni oltásáról és féregtelenítéséről már írtam. A kutyákat városon kívül (erdőn, mezőn) futtatni csak felügyelettel lehet, biztonságosan visszahívhatónak kell lennie, nem szabad zavarnia a vadon élő állatok nyugalmát. Amennyiben a vadakra közvetlen veszélyt jelent, bizonyos körülmények közt hivatásos vadász akár ki is lőheti. Ezért fokozottan ügyeljen rá, hogy kutyája ne járjon ki csavarogni, és ne károsíthassa a vadállományt!
Íratlan szabályok:
Bár ezek közül néhány néhol már helyi rendeletben szabályozva van, a legtöbb városban ez még nem történt meg. Mindezek ellenére úgy gondolom, fontos, hogy ügyeljünk erre a magunk, kutyánk és más emberek biztonsága, egészsége és nyugalma érdekében. Ne futtassa szabadon a városban kutyáját, ahol másokat zavarhat, esetleg autó alá futhat. Nem mindenki tolerálja jól a kutyákat, van, aki fél tőlük, amit úgy gondolom, tiszteletben kell tartani! Kutyája ürülékét szedje össze nylonzacskóba, és dobja szemetesbe, ha a városban, közterületen végezte el dolgát. Ez higiéniai és esztétikai szempontból egyaránt fontos. Lehetőség szerint ne hagyja, hogy kutyája napközben (ha pl. egyedül van otthon), vagy éjszaka megállás nélkül ugasson. Ha erre valamely szomszéd panaszkodik, próbáljon meg tenni az ügy érdekében. Mindnyájunk nyugalma múlik ezen és tapasztalatból tudom, hogy kutyatartóként nem árt jóban lenni a szomszédokkal.

Ápolás:

Érdemes minél hamarabb hozzászoktatni a kiskutyát a bunda ápolásához. Fésüléshez legjobb egy drótkefe. A kedvencként tartott kutyát fürdetni csak olyankor érdemes, amikor arra szükség van (büdös, koszos, tüzelés után, stb...)
A kutyus fülét rendszeresen ellenőrizni kell! A hallójárat és környéke mindig tiszta és szagtalan legyen! Tisztítására alkalmas készíitményeket állatpatikában lehet kapni. Ha barna, rosszszagú lerakódásokat, gyulladást fedez fel, állatorvoshoz kell fordulni!
Karomápolás: Időnként ellenőrizni kell a karmokat, hogy nem túl nagyok-e? A Goldenünk  szőrzete a fajta leggyönyörűbb jellemzője!
A szőrzet lehet sima, egyenes, hullámos, de sohasem lehet göndörödő!  A felső szőrzet hosszabb, az aljszőr sűrű és pelyhes.  A lapos szőrtípusú kutyákat a legkönnyebb a kiállításra felkészíteni. Az ilyen kutya szinte késznek tekinthető nyírás után egy egyszerű samponos fürdetést követő laza áttörlés után is. A nehéz, tömött szőrtípusú kutyákat fürdetés után kefélés, fésülés közben ki kell szárítani (főnözni), és néhánynál még szükséges a törülközővel vagy pólóval való leszorítás is a száradás során ahhoz, hogy lelapulásra bírjuk a szőrzetet, a megfelelő eredmény érdekében.Az ilyen  nehezebb, tömörebb szőrtípusú kutyákat jobb, ha nem közvetlenül a kiállítás előtt fürdetjük. Ennek a szőrzetnek kell egypár nap, amíg újra leül, és a szőr fényének visszanyeréséhez is kell ennyi idő. A kétféle szőrtípusú goldent kölyök korában lehet a legjobban megkülönböztetni - habár ekkor nem látja a kutyakozmetikus -, mert a sima szőrtípusúnak egészen rövid, szinte "labradoros" szőre van, amikor pici, a tömöttebb szőrűnek pedig vastag vattaszerű. Akkor mondjuk egy golden retrieverre, hogy éppen "nincs szőrben", amikor az aljszőrzetet levedlette és ettől lényegesen soványabbnak tűnik az állat.

Fürdetés:
Mikor kell megfürdetni?
A kiállítási, főleg a világos árnyalatú kutyákat lehetőleg minden kiállítás előtt fürdessük meg. Mindenképpen professzionális termékeket válasszunk. Én a Zanni illetve a Héry termékeket használom, amiket akár postai szállítással is meg lehet rendelni!
Trimmelés előtt vagy után fürdessünk? Az ollónk védelme szempontjából nyírás előtt, a koszos kutya szőrén lévő homok- és földszemcsék ugyanis kikezdik a drága trimmelőollót. Kiállítási szempontból viszont előnyösebb, ha trimmelés után fürdetünk, így nem tűnik a goldink túl frissen trimmeltnek. A fürdetés menete a szokásos. Először jól átnedvesítjük a szőrzetet, majd besamponozzuk. Az előre hígított sampont jobban eltudjuk oszlatni a vattaszerűen tömött szőrzetben, és a bőrt sem irritálja annyira. Jól dolgozzuk el, különösen tekintettel a zászlók tájékára és a mellkas, has aljára. Ezután bő vízzel jól mossuk ki a sampont, de ne veressük nagy víznyomással (ne gőzborotvást mosást végezzünk!). Ne maradjon sampon a szőrzetben, mert az amellett, hogy irritálja a bőrt, a szőr fényének és esésének is árt. Az öblítésnél is a hasi, hónalji, lágyéktáji részekre és a farokra kell a legnagyobb gondot fordítani. A fülekbe ne tusoljunk bele, fürdetés után, ami látszik, addig a mélységig töröljük tisztára. (Ne nyúljunk bele.) A tömött szőrű kutyákat egy-két nappal a kiállítás előtt fürdessük. A víz nagyját törülközővel felitatjuk, és kezdődhet a szárítás!

Szárítás:
Hozzászoktatott kutyák jól tűrik a hajszárítót. Vigyázzunk, hogy ne érje rossz élmény a kutyát, ne égessük meg meleg levegővel, hogy ez így is maradjon. Egyik kezünkben a hajszárító, a másikkal pedig szárítás közben folyamatosan simára keféljük a szőrzetet, a növés irányának megfelelően. A tömött szőrű kutyákra ezután nem árt valamilyen szőrlefeszítőt helyezni, hálót vagy szoros pólót, hogy amikor lefekszenek, ne feküdjék el, és ne göndörödjön fel a szőrzet. Vigyázzunk, hogy a kutya ne fázzon meg, mivel a bőre még száraz fedőszőrnél is nedves lehet!

Nyírás, trimmelés:
Egy kiállítási golden retrievert rendszeresen kell nyírni ahhoz, hogy kiemeljük a vonalait. Egy rossz minőségű kutyából nem tudunk jót csinálni, de a jóból sokkal jobbat igen. Jó, ha a nyírást azon az oldalon kezdjük, amelyik nem a bíró felé fog esni a kiállításon, így ha kezdetben netán hibázunk is, a másik oldalon már rutinosan, szépen csinálhatjuk. Állandóan tartsuk a szemünk előtt az örök érvényű szabályt: ha túl keveset vágtunk le, le lehet még vágni belőle, de ha túl sokat, azt már nem lehet visszatenni, és egy kiállítási szezonra derékba törhetjük a kutya karrierét! A sikeres nyírás titka: mindig icipici szőrt vágjunk le, és rögtön utána fésüljük vissza, hogy lássuk a hatását annak, amit csináltunk, és így haladjunk lassan-lassan. Az egész kutya átfésülésével, átkefélésével kezdjük, megfigyelve a hát, végtagok és a farok szőrzetét, ilyenkor kell eldöntenünk, hogy a kívánt összhatás érdekében hol, milyen korrekciót kell végeznünk.
 Minimum kétféle ollóra lesz szükségünk, egy 32 fogas ritkítóollóra (ez fontos, mert ha több fogú, akkor túl finom, ha kevesebb, akkor túl durva az olló). Jobb és hosszabb élettartamú a kék acélból készült profi olló, ebben az esetben nagyon igaz, hogy hosszú távon a drágább az olcsóbb! Másik ollónk rövid és egyenes legyen, olyan, amilyet a fodrászok használnak. Ezen kivűl érdemes trimmelőkést illetve úgynevezett coat-kinget is beszerezni. A fentieken kívül természetesen kefére és fésüre is szükségünk lesz!
Hát rajta.....
A nyakon az állkapocs alatt alulról felfelé nyírunk, a szőr növési irányával  ellentétes irányban, a ritkítóollót a szőr tövéhez közel lenyomva. Ne több, mint három vágást ejtsünk, rögtön fésüljük vissza, és figyeljük meg a hatást. Soha ne nyírjunk keresztbe a szőrnövekedésben, mert ez lépcsőzetességet eredményez, aminek eltűnéséhez hónapokig tartó szőrnövekedés kell. Ezt a ritkitást folytatjuk az egész szegyen. Az a cél, hogy előnyösen alakítsuk ki a front profilját.
A mancsok nyírásához oldalára fektetjük a goldent, és az egyenes ollóval dolgozunk. Egyrészt eltávolítjuk a talppárnán túlnőtt szőröket, másrészt körbenyírjuk a mancsokat. A lábujjak és talppárnák között esetlegesen kialakult szőrcsomókat óvatosan kivágjuk; vigyázzunk, bele ne nyírjunk a finom bőrbe, mert pont a kiállításra lesántíthatjuk az esélyest! A mancsok rendbetétele nemcsak a szép, úgynevezett macskamancs kialakításához fontos, hanem egészségi szempontból is: a szőrcsomók nyomhatják az ujjakat és a talppárnákat, fájdalmas bőrgyulladást okozhatnak. A lábközépek élén is lenyírhatjuk a szőrt a lábtőig, illetve a csánkig.
A mellkas és a has alján a szép vonal kialakításához a túlnőtt szőröket igazítjuk ki. Az alkaron úgy nyírjuk le a túl hosszú szárakat, hogy a testhez közelebb hosszú maradjon, és lefelé fokozatosan rövidebb legyen.
A farok nyírása nagyon speciális, és a szép farokzászló a goldenünk egyik jellegzetessége. Itt ismét lefelé, zászlószerűvé való kikeféléssel kezdjük. A faroktőnél hosszabb, a vége felé rövidül, és lekerekítetten végződik. Ne nagyon hajlítsuk, húzzuk a kutya farkát nyírás közben, mert automatikus reakciója, hogy behúzza, megnehezítve ezzel ténykedésünket. Amikor egyszer átnyírtuk, fésüljük át, és rázzuk meg a farkat, hogy a többi szőrszál is a helyére kerüljön, és láthatjuk, hogy rengeteg maradt ki. Ezután újra igazítjuk. Sokszor háromszor-négyszer is meg kell ismételni ezt a műveletet. Viták vannak arról a kérdésről, milyen hosszú legyen a farkán a zászló, ahol az a leghosszabb. Sokan tíz centiben jelölik ezt meg, de van, akinek ez hosszabban tetszik. A lényeg, hogy végeredményben harmonikus része legyen a goldenünk látványának. A farok csontos végét az ujjunk közé fogjuk, és a lekerekítést pontosan a végénél kezdjük. Itt lehet kicsit variálni: a standard szerint a nyírt faroknak a csánkig kell érnie, túl hosszú farkat olyan rövidre nyírunk, amilyenre csak lehet, a túl rövidet egy kicsit hosszabbra hagyjuk. A csánk szőrét, éppúgy, mint az elülső lábtövön, ritkitóollóval nyírjuk rövidre, ill rövidebre. Ez az angol szokás, és Európa nagy részén is ezt követik, kivéve a skandináv országokat. Ízlések és pofonok....
A füleken rengeteg szőr szokott nőni, és ezt mind le kell szedni, hogy szépen illeszkedjen a fejhez. Ehhez a ritkitóollót, ( vagy /ill.trimmelőkést) használjuk, felfelé haladva, ismét a két-három vágás felfelé, egy fésülés lefelé módszerével. Körülnyírjuk a széleket az egyenes ollóval. Itt is vigyázzunk, hogy ne vágjunk bele a fül vékony bőrébe! A fül mögötti részen trimmelünk.
Egész ténykedésünk alatt nyugodt, határozott mozdulatokkal dolgozzunk, legyen derűs a légkör, még akkor is, ha a kedvünk épp nem olyan. A kutyánk  lelke boldog, ha becézgetjük, duruzsolunk hozzá, így a jövőre nézve sokat nyerhetünk, mert a kutya nem fogja utálni a kozmetikázást, nem kell végig kínlódnunk vele. Ellenkezőleg, a retrieverünk minden foglalatoskodásért hálás lesz, és a kozmetikus dolga is könnyebb lesz.
A sötétebb színű goldenekkel valamivel nehezebb a dolgunk, mert minden fedőszőr-eltávolításnál előtűnik a világosabb aljszőr, ezért ezeket legalább két héttel a kiállítás előtt kell nyírni, hogy legyen idő a szőrzet visszarendeződésére.